8 egyszerű, de hasznos ötlet a paleolit táplálkozáshoz

A paleolit táplálkozás, még akkor is, ha én ennek egy megengedőbb változatával élek, nem egy egyszerű történet. És most nem azokról beszélek, akik nem értik, miért nem eszem krumplit és miért nem iszom tejet. Azért is, mert ez nem egy diéta, aminek egyszer vége lesz, hanem egy életstílus, ami élethosszig tart. Legalábbis addig, amíg nem találok számomra jobbat ennél.

A mai paleo emberek a vadászatot és gyűjtötegést nem a természetben csinálják nap mint nap, hanem a közértekben, bevásárlóközpontokban. Ma már nem a mamutok elől kell szaladni, hanem a reklámok elől...

Szóval jöjjenek a tippek:

1. Legyen a szekrényed vagy a kamrád mindig tele!
Az a legrosszabb, amikor kifogysz az alapanyagokból és rögtönöznöd kell. Éhesen könnyen rossz polcról választunk a boltban!

2. Főzz nagyban! - Egyszerűbb és gazdaságosabb több adag ételt megfőzni egyszerre és aztán lefagyasztani. Nekem sincs időm minden nap főzni, de a család minden este éhes. Ha van készen valami, akkor nehezebben jön a késztetés, hogy kenjünk kenyérre valamit...

3. Szabaduljunk meg a gyorskajáktól! - Én sosem szerettem a chipset mondjuk, de tudom, hogy sokaknak nehéz megválni a ropogós, sós falatoktól. Vagy néha rám is rám jön a fagyi-süti roham vagy éppen, ha valakinek születésnapja van, nem utasítom vissza egy kis szelet tortát. Szerintem ez nem baj. Csak ne legyen ezekből otthon! Néha ehetünk csokit, vagy bármit, ami nem paleo! Csak tudjuk, hogy mi az, amit eszünk és az a lényeg, hogy ne váljon szokássá!

4. Attól, mert valami egészséges vagy paleo, még nem unalmas! - Mindig lehet kísérletezni új fűszerekkel, ízekkel! Én éppen a fekete sót találtam meg magamnak! Használjatok friss bazsalikomot, mentát, gyömbért, erdei gombákat, igazi vaníliát! Isteni ízeket varázsolhattok csak egy sima zabkásába is!

5. Sok-sok és színes zöldség! - Érdemes mindig figyelni arra, hogy sok és sok színű zöldséget együnk! Finom és egészséges!

6. Legyen nálad vésztartalék! - Mindig alakulhat úgy, hogy valahol nem jutsz a paleo elveinek megfelelő ételhez. De mégsem halsz éhen, ha van nálad aszalt gyümölcs, esetleg tonhal konzerv, mazsola, kesudió vagy éppen mandula. De egy szép alma vagy banán is életmentő tud lenni.

7. Tervezz előre! - Ha egy heti menüt kigondolsz és eleve ezek szerint vásárolsz, sok időt és energiát spórolsz meg! És elkerülheted a pánikot, ami akkor keletkezik, amikor haza érsz a munkából fáradtan és nincs otthon semmi, de még ötleted sincs, mit főzz!

8. Élvezd a főzést és az evést! - Minden jobban megy és jobban esik, ha örömet okoz! Ne legyen se bűntudat se stressz az étkezésből! Ez elég ezoterikusan hangzó tipp, de, ha egyszer így van.... :)

Köszönet Nikki Young-nak az ihletért!

Vaníliás krémsajt mangópürével mandulapiskóta ágyon - paleo és nem paleo módon

Amióta felfedeztem, hogy a mellettünk lévő boltban lehet mangót kapni, azóta gyakori vendég ez a gyümölcs a konyhámban. Estére vendégek jöttek és valami izgalmas desszertet szerettem volna készíteni a Chili&Vanilia thai, kókuszos csirkelevese után. Valami mangósat, valami vaníliásat, valami könnyűt. Első körben elkezdtem gondolkodni, hogy milyen legyen a tésztaalap. A brownie, blondie, vajaskeksz témákat már unom, így kellett találnom valami mást. A darált mandula viszont még mindig nagy kedvenc. Elkezdtem keresni mandulás piskóta recepteket. Találtam olyat, ami 5 tojáshoz 20 deka mandulát mondott, azt kiemelve, hogy ez nem fog felemelkedni, és olyat is, ami 6 tojáshoz 8 evőkanál (!) mandulalisztet kevert. Bevállaltam az utóbbit, mert ezt a típust már láttam Mezei Elmíránál már készen is és nagyon finom, habkönnyű a végeredmény. Én xylit helyett mézet és sztíviát használtam. Tehát az alap megvolt. Kb. 10 perc az összeállítás és 15 perc a sütés. Aztán natúr krémsajtot összekevertem 1 rúd vanília kikapart belsejével és viszonylag sok mézzel, de ez ízlés kérdése. 1 db mangót meghámoztam és turmixoltam. És csak álltam a három edény láttán azzal a dilemmával, hogy összekeverjem-e a sajtkrémet a mangóval, vagy megáll-e rétegezve anélkül, hogy bármilyen zselésítőt tennék hozzá. Megint bátor voltam, így rétegeztem és betettem fél órára a mélyhűtőbe az egészet. A csatot csak ezután vettem le a tortaformáról és nagy örömömre nem esett, nem folyt szét! Nagyon finom, egyáltalán nem édes, pihekönnyű desszertet kaptak a vendégek és a család. A szeleteket már nem is tudtam lefotózni, mert elfogyott! :)

Ja és a lényeg! Az alaphoz kell: 6 tojás, 8 evőkanál madulaliszt (finomra őrölt mandula), sztívia, pici méz, saját készítésű vanília aroma. A krémhez kell: 2,5 doboz natúr krémsajt, 1 ród kikapart vanília rúd, méz ízlés szerint. A mangó csík pedig egy darab turmixolt, nyers mangóból készült.

A paleo verzióhoz frissen facsart narancslével (5 dl) felfőztem egy csomag gluténmentes  pudingport (lehet csokis vagy vaníliás) és sztíviával ízesítettem! Ez lett a krém réteg végül. A többi rétege már eleve a paleo elvei szerint készült. Így mindenki választhat kedvére! :)

4 hozzávaló - Avagy neked anyukád sose mondta, hogy ne játssz az étellel?

Már régen nem jelentkeztem, mert annyi, de annyi dolog van egy költözéssel, munkakereséssel, lakásrendezéssel, hogy csak na. De azért nem állt meg az élet sem a konyhában, sem a blogon. Arra gondoltam, hogy igenis játsszunk az étellel, mert minden izgalmasabb, ha van benne egy kis játék. Nem igaz?

Nemrégen olvastam a 4 Ingredients - azaz a 4 hozzávaló című szakácskönyvet és így jutott eszembe, mi lenne, ha ti mondanátok az összetevőket, nekem meg az lesz a dolgom, hogy kitaláljak egy jó kis fogás belőle. A receptet pedig a végén persze megosztom és megmutatom, mi lett belőle.

A jövő héten Szentbékállára utazom, lesz konyhám és lesznek a helyi alapanyagok. Hallottatok már erről a furcsa nevű kis faluról? "A festői és igen élő falucska egy délnek tekintő domboldalra kúszik fel a Balaton-felvidéki Káli-medencét északról karéjosan lezáró erdős hegyek ölelésébe. A templomtól letekintve előbb a falu zegzugos utcái és a hol cserepes, hol nádas háztetőit, azokon túl pedig a Káli-medence sík, helyenként mocsaras síkját látjuk. A tekintet szabadon fut egészen a Balatonig. A hegyek oldalában az erdõ alatt szőlők kezdõdnek. Nem nagyüzemi táblák, hanem szeretettel és hozzáértéssel gondozott kis családi birtokok, a tájra jellemzõ markáns fehérborokkal. Kellemes sétautak vezetnek pincétõl pincéig, présháztól présházig. Ha gazdát épp ott találjuk, hamar elõkerül a pohár, a lopó, és beszélgetés közben nem marad el a kínálás sem." 

Nagyjából el lehet képzelni a hangulatot és a lehetőségeket! Várom nagyon az ötleteket, lássuk mi sül ki belőle! 

Blondie avagy azt hittem, hogy feltaláltam a spanyol viaszt

Imádom a browniet mindenféle formában. Készítettem már kókuszliszttel, turmixolt gyümölccsel a tésztájában vagy éppen darált mazsolát is tettem már bele. Mandula liszttel is egyszerűen zseniális, de torta alapnak is kiváló (lásd a képen). Aztán valamelyik nap beugrott az ötlet, hogy vajon fehér csokival milyen lehet és hogy ez hogy hogy nem jutott még senkinek az eszébe. El is szaladtam a boltba, hogy találjak valami jó kis fehér csokit, amikor szembe jött a sütis pultnál: blondie. Hát nem csak, hogy kitalálták előttem, de még jó neve is van. Na de ez nem szegte kedvem, megsütöttem. A kész tésztát ketté akartam vági és közé tenni a cseresznye lekvárt, de talán kicsit sok lett a vaj - bár én így szeretem - és nem lehetett ketté vágni, így a tetejére került. Biztosan nagyon finom lehet, mert egy 4 éves 6 szeletet told be és csak azért nem többet, mert az anyukája illendőségre intette. Körülbelül 10 perc alatt elfogyott egy tepsivel. Így csak a brownie tortáról tudok képet betenni. De hamarosan sül a következő tepsi, azt még tálalás előtt lefotózom. Szóval vigyázzatok! :)

Tehát így készült:
20 dkg fehér csoki
25 dkg vaj
20 dkg mandula liszt (aka darált mandula)
én még tettem bele 10 bogyó sztíviát, de akinek, ahogy kedve van
Bourbon vanília esszencia (ezt nem tudom, hogy Budapesten hol lehet venni, de vannak házi praktikák is a készítésére)
van benne 4 tojás is!

Addig kell sütni, amíg a tészta el nem válik a sütőformától vagy a tepsi szélétől. Kb. 25-30 perc.

Paleósoknak: ez nem paleo, mert a fehér csokiban tejpor van és szerintem sok cukor.

Karfiolkrémleves - Újabb krémleves az egyszerűség kedvéért

A botmixerem és a darálóm nélkül nem mennék sehova egy lépést sem! Ez kicsit hülyén hangzik, de ezekkel annyi mindent el lehet készíteni és olyan egyszerűvé teszik a dolgokat, hogy ma már azért nehezen képzelem el nélkülük a konyhám.
A vegás jógásokra főzés azért is jó volt, mert ki kellett kísérletezni olyan ételeket, amik viszonylag gyorsan és viszonylag egyszerűen elkészíthetők. Arról nem is beszélve, hogy nem baj, ha nem kerül nagyon sokba. Így sikerült a karfiolkrémleves is.
Ami kell 12 főre:
2 nagy fej vagy 3 közepes karfiol
alaplé vagy bio leveskocka, de ez elhagyható
só, bors, szerecsendió
A karfiolt rószsákra szedjük, hogy hamar megfőjön, majd leöntök a levéből, de félreteszem, hogy tudjam majd szabályozni a sűrűségét. Itt jön a mixelés, majd a sűrűség ellenőrzés. Ahogy szereted, olyanra csináld. Majd sózás, borsozás és a szerecsendió pedig megkoronázza az egészet. Hihetetlen, hogy mennyire passzol a karfiolhoz! A végén egy kis napraforgó mag levesbetétnek és kész! :)

Gyömbéres-citromos sárgarépakrémleves - a kedvencem!

Már negyedik napja főzök 20 vegás acroyogira itt Berlinben. Szerencsére nagyon szeretik, amiket készítek, így gyakran hívják el barátaikat is egy-egy ebédre. Mindenki mosolyog evés közben és jönnek azok a bizonyos "mmmm...." hangok.

A mai levest egyszerűen imádták, persze nekem is ez a kedvencem ebből a műfajból.
12 személyre 2 kg répából készült. A répákat kis darabokra vágtam, hogy hamarabb megfőjön. Az egészet turmix géppel megdolgoztam, reszeltem bele egy 5 centis gyömbért és 2 citromot nyomtam bele. Sóztam ízlés szerint és voila, kész a csoda. Szórtam a tetejére napraforgómagot és friss lenmagos kenyérrel kínáltam. Sajnos képem nincs egyelőre, mert olyan hamar elfogyott.

Sárgarépa puding - gyengébb idegzetűek meneküljetek!

Sajnos nem találom azt a receptet, amit olvasva csillapíthatatlan vágyat éreztem a sárgarépa puding kipróbálására. De végül ami sikerült, mindenkinek ízlett. Bár nagy adagokat képtelenség belőle megenni és nem vártuk meg, hogy kihűljön...

Apróra vágtam a sárgarépát, hogy hamar megfőjön. Aztán turmixoltam, reszeltem bele egy kis gyömbért, tettem bele fahéjat és kókuszlisztet (darált kókuszreszelék). Összemelegítettem őket, egy tojássárga társaságában. Közben felvertem a fehérjét és amikor kihűlt még azt is utána küldtem. Az állaga nem annyira pudingszerű, mintha az eredeti recept alapján búzadarával csináltam volna, de panasz nem érkezett a teszterektől.
Ja, kb. 4-5 répa kellett, maximum 5 dkg kókuszliszt és maximum 2 tojás. Édesítésnek sztíviát használtam.

Hogyan válasszak a közértben?

Az utóbbi időben sokan kérdezik tőlem, hogy drága-e paleo étrenden élni vagy bonyolult-e, de egyszerűen volt, aki azt mondta, hogy azért hagyott fel vele - bár tapasztalta, hogy jó -, mert unta a salátát sült hússal és fogalma sem volt, hogy a mit csináljon, amikor bemegy egy sima közértbe. De gyorsan hozzáteszem, hogy én - a barátaim megfogalmazása szerint - reális paleos vagyok, tehát lesz, aki szigorúbban veszi és talál majd kivetnivaló dolgokat a továbbiakban (is).
Hát akkor lássuk, én mit szoktam csinálni! Susa's in the store!
1. A pékáru pult rögtön kiesik.
2. A felvágottas pult mögül maximum sajtot vagy - ha nem volt időm piacra menni - akkor valami házinak kinéző kolbászt kérek. Mert sajnos a felvágottak, és nagy meglepetésemre a drága szalámik is rengeteg szóját és/vagy gyümölcscukrot meg miegyebeket tartalmaznak.
3. Tejes pult kiesik, maximum vajat meg néha sajtkrémet veszek.
4. Persze a chips, a rágcsa, csoki és a cukros üdítős pult is hamar a feledés homályába vész.
5. Amik viszont mindig jól jönnek, általában ezek nekem mindig vannak otthon és akkor nagy baj már nem lehet:
- tojás: rengeteg jó dologgal van tele és nagyon sokrétűen használható.
- lenmag:nagyon finom zabkásába és darálva lisztként, vagy már pehely formában vásárolva is használható.
- szezámmag: szintén nagy kedvenc rengeteg tápanyaggal és sokrétű felhasználási lehetőséggel. Még piskóta is készíthető belőle, ha lisztté darálod.
- kókuszreszelék: Egyszerűen imádom! Annyi mindenre használható! Kókusztejnek, kókuszlisztnek, simán magában a zabkásába, süteménybe, de még fasírtba is!
- vaj: a legjobb vele sütni, lepényekre kenni, zöldséget, húst pirítani benne. Finom és értékes anyagokat tartalmaz. Legjobb a piacon venni.
- napraforgómag: magában, mazsolával, darálva lepénybe, kenyérbe nagyon finom. És egy ideje olvastam, hogy magtejet is lehet belőle készíteni. Ez még várat magára, de már nem sokáig! :
- tökmag: hasonló, mint a napraforgómag
- zabpehely: tudom, hogy csak kompromisszumos - a szigorú paleosok hagyják ki! Szerintem ennek annyira kicsi a glikémiás indexe és gluténmentes, hogy nyugodtan ehetjük
- xilyt vagy nyírfacukor, sztívia bármilyen formában
- dió, törökmogyoró (semmiképpen nem az amerikai), mák
- mazsola, datolya (de nem a cukorszirupos)
- aszalt gyümölcsök (nem cukorral készültek)
- tonhal konzerv
- olíva olaj
- minimum 60%-os étcsoki
- hagyma

Szerintem ezek a dolgok - kivéve az édesítőket, de azokból úgy sem kell sok - nem drágák és bármelyik, nagyobb közértben kaphatóak. Ha ezek vannak otthon, akkor nem kell mellé mást vásárolni csak egy kis zöldséget, gyümölcsöt és egy adag csirkemellet vagy darált húst. A család biztosan jól lakik, sőt még az unalom is elkerüli a konyhánkat!

Turmix vagy krémleves? Mindegy, imádom!

Mostanában, hogy az idő is egyre kedvesebb a szívemnek, nem bírok betelni a gyümölcsökkel viszont mindig szomjas vagyok. Így nincs olyan nap az utóbbi időben, hogy ne lenne nálunk valamilyen krémleves vagy turmix. A különbség talán csak annyi, hogy pohárból isszuk vagy tányérból kanalazzuk.


A prototípus az eperkrémleves volt. Aztán őt követte a nektarinos-almás és ma pedig banános-sárgadinnyés van. Holnap szerintem málnás-nektarinos lesz! :)

Az alaprecept egyszerű: házi kókusztej. 10 dkg kókuszreszeléket egy estére fél liter vízbe áztatunk, másnap turmixoljuk és leszűrjük. Majd az ízlés szerinti sűrűséget víz hozzáadásával elérjük. De a lustábbak használhatnak boltit is.
Ehhez jön a mindenféle turmixolt gyümölcs és egy kis vanília kivonat vagy vanília rúd kikapart belseje. És ízlés szerint édesítésnek nyírfacukor vagy sztívia.
És láss csodát, kész is a remekmű! A variációk száma végtelen! :)

Citromos petrezselyemleves! Hidegen a legjobb!

A facebookon olvastam a petrezselyemlevesről, de az eredeti recept nagyon messze állt tőlem és a konyhámtól.Viszont maga az ötlet és rögtön megtetszett. Szeretem a petrezselyem vad, vidám, fű ízét. Ezekből pedig akkor még egy csomó mindent nem is tudtam: A petrezselyem, helytelenül fehérrépának is nevezik (Petroselinum) nemzetség az ernyősök családjába tartozó, kb. 60 cm magasra növő bokros gyógy- és fűszernövény. Két alaptípusa van: a levélpetrezselyem és a gyökérpetrezselyem. Három fajtáját egyesek külön fajoknak, míg mások egyazon faj, a Petroselinum crispum három változatának tekintik. Eredetileg Dél-Európában, a Földközi-tenger vidékén honos, azonban mára az egész világon elterjedt.  Néhány más növény népies nevében is benne van a petrezselyem szó, így a koriandert kínai petrezselyemnek vagy cigány petrezselyemnek, a turbolyát pedig édes petrezselyemnek is nevezik.Illóolajat, karotint, C- és E-vitamint, ásványi sókat tartalmaz. Fogyasztása a szervezet számára különösen a téli hónapokban előnyös.

Gyógyhatása: A petrezselyem zöldje és gyökere egyaránt gyomorerősítő, vesetisztító, étvágygerjesztő hatású. Flavonoidokat is tartalmazó illóolaja gyulladáscsökkentő hatású. (Forrás: Wikipedia)

Akkor még nem tudtam, pontosan hogyan fogom elkészíteni, csak bevásároltam egy nagy adagot belőle. Aztán olvastam még egy receptete Chili&Vaniliánál és elkészült a fejemben a leves.
Lássuk, hogyan lett kész végül!
Karikákra vágott póréhagymát és répát pirítottam egy nagyon rövid ideig. Még a répa sem főtt meg, csak éppen lett egy kis vajas bukéja. A turmixba öntöttem fél liter húslevest, ebbe a hagymás-répát és belevágtam 2 csokor petrezselymet. A turmixolás után, ha kihűlt, belecsavartam egy citromot. És kész is. Ja még egy kis napraforgómag került a tetejére.
Ti hogyan készítenétek?

Kapros tökfőzelék zöldcitrommal! Isteni!

Imádom a zsenge tököt minden formában. Töltve, rántva, grillezve, főzeléknek. Most az utóbbit próbáltam ki pénteken. Persze hagyományosan kicsit másképp, mint mások, másképp, mint eddig. :)

500 gr gyalult tököt megfuttatok egy kis vajon pirított újhagymán. Kis só, bors. Aztán belekerül 1 deci zabtejben elkevert tojás. Egyet forr és kész. Ha kell, adok neki egy keveset a botmixerrel, de csak, hogy egy pici sűrűsége legyen, nem kell az egészet összeturmixolni. De, ha nem öntöttem rá túl sok vizet, akkor pont jó és nem kell a mixer. Nyersen belevagdosom a kaprot és ha kicsit kihűlt, belenyomok egy zöldcitromot. Bármennyit meg tudnék enni belőle! :) A képen tökmaggal a tetején és paleo kenyérrel látható.

Popeye a barátom, avagy együnk sok spenótot!

Amikor Paleovitálnál megláttam a spenótos quiche-t, akkor már el voltam veszve. Aztán kaptam Mamától friss, kerti spenótot és végem volt. Meg akartam csinálni.
Ami végülis elkészült, az nem egészen az eredeti recept lett, de nagyon finom.
Volt otthon már készen majdnem paleo kenyerem, amihez kellett zabpehelyliszt, szezámliszt, lenmagliszt (a magokat, pelyhet megdaráltam), 2 tojás és 5-10 dkg olvasztott vaj. Egy kis vízzel sűrű palacsinta tésztává kevertem őket, és egy kis szódabikarónát adtam még hozzá. Az egészet egy kivajazott tepsibe tettem, úgy, hogy ne legyen vastag a réteg. 30 perc alatt ropogósra sült.
A spenótot hagymán megfuttattam és hozzáadtam egy kis zabtejben elkevert tojást és fokhagymát. Sóztam, borsoztam. Utána egy kis kezelés a botmixerrel és kész is. A spenótkrém került a majdnem paleo kenyér tetejére, plusz egy tükörtojás.

Paleo gyereknap vasárnap!

Nagyon izgalmas vasárnapom lesz, mert egy gyereknapi rendezvényre viszem én a büfét. Egy csomó ötletem van a királylány szendvicstől a shrekes falatokig. Alig várom, hogy megkapjam este az ehető virágokat, amikkel az eperkrémes szendvicseimet díszítem, hogy minden rózsaszínimádó hercegnőnek bejöjjön majd. Plusz a tojás szeletelőmre is szükség lesz, hogy a zöld szendvicseket "igazi ogre szemek" díszítsék.
Az édességek is nagyon izgalmasak lesznek. Könnyen kezelhetőnek kell lenniük, mert nem lesz sok lehetőség a kézmosásra, meg a ruhák pucolására.
Persze a felnőttek sem maradnak éhen, mert spenótos quiche (ejtsd: kís) lesz az egyik, amit biztosan készítek, mert Mamától holnap kapok friss, kerti zöldeket.
Szóval én készülök, ti meg gyertek! Megígérem, jó lesz!

Ja és különben ide gyertek! Katt!

Eperkrémleves a la Susa

Néha rákattanok ízekre, illatokra, élményekre. Korábban a kókusz és az étcsokoládé kettőse ragadott magával. Most az eper és a kókusz az, amiről nem tudok lejönni. Így sikerült ma elkövetnem ezt a gyönyörűséget, ami végülis az nyers kosztot kedvelőknek is működhet, vegetáriánusoknak és paleosoknak egyaránt. De ami a legfontosabb, hogy mindenkinek, aki szeret finomat enni gyorsan. És valljuk be, a legtöbben ebbe a csoportba tartozunk.

Ami kell hozzá:
- 5 dl kókusztej (Ez teljesen házi, azaz 10 dkg kókuszreszeléket 0,5 liter vízbe áztatok és turmixolás után leszűröm. Ha gyorsabban szeretnéd, akkor meleg vízbe áztasd és akkor 1-2 óra áztatás is elég. Ha van időd, akkor hideg vízbe, minimum 8 órára. A vége ugyanaz, de így valamivel "testesebb" kókusztejet kapsz.)
- 30 dkg eper
- mandulaforgács a tetejére
- most sztíviát használtam édesítésnek
Az epret megmosom, lecsumázom és aztán turmixolom a kókusztejjel. 10 db sztívia bogyót tettem bele. Szerintem a vanília is passzol bele, de legközelebb a borsot is kipróbálom.  De lehet, hogy a mentával is finom egy nyári napon. Majd azt is kipróbálom.

Ti mivel bolondítanátok még?

Szendi vs Cordain 5. rész - Csoda-e a PH csoda?

A korábban elkezdett sorozatot folytatom azzal kapcsolatban, hogy a mi "magyar Szendink" és az "amerikai Szendi" azaz Loren Cordain véleménye a paleolit étrendről miben azonos és miben tér el. Vagy éppen azt, hogy melyik elmélet a meggyőzőbb számomra vagy melyik az, amiről azt gondolom, hogy a gyakorlatban jobban kivitelezhető. A barátaim "reális paleosnak" tartanak, amin mindig jót mulatok, de az első közönségtalálkozóm óta már biztos vagyok abban, hogy nagyon fontos ez a vetülete is az egész életmódunknak, hogy ne rugaszkodjon el teljesen attól a valóságtól, amiben élünk.

Tehát csoda-e a pH-csoda?

Szendi szerint ez az egész elmélet maga a "kilúgozott értelem". "A pH-csoda egyik legkomolyabb tévedése az, hogy mechanikusan összekapcsolja a szervezet pH-ját az elfogyasztott ételek pH-jával. Mint mondják, ha túl sok savas ételt fogyasztunk, „elsavasodunk”,  ha viszont „a tányérja legalább háromnegyed részét lúgosító ételekkel pakolja tele, használja az étrend-kiegészítőket úgy, ahogy ez a könyv elmagyarázza, és máris a helyes úton van.” Az emberi szervezet azonban nem egy lombik, amelyben a savas és lúgos élelmi anyagok aránya dönti el, milyen a vér és a szövetek pH-ja. A valóságban a vér pH-értéke igen szigorúan szabályozott (7,35–7,45 között), és nem az ettől való eltérés betegít meg, hanem épp fordítva: a különféle betegségek képesek patológiás mértékben kimozdítani a vér pH-ját a normál intervallumból. A szervezet különböző rendszereinek pH-ját csak egészen drasztikus étrenddel lehet eltéríteni az általa beállított értékektől." Ahol még logikai bukfenc található a kutatások szerint a sav-bázis étrend elméletében, az a vegetáriánus táplálkozás erőltetése." Ami a másik fő veszélyforrást, az állati fehérjét (hús, tojás) illeti, Youngék vállaltan vegetáriánus alapokról indultak. A vegetarianizmust azonban, tekintve az ember mindenevő múltját, evolúciósan és fiziológiailag semmi sem támogatja. Ha az állati fehérjefogyasztás csontritkulást okozna, akkor az eszkimók súlyos csonttörésekben halnának meg. Ez azonban nem így van." A számos tudományos bizonyíték mellett persze Szendi kíméletlen, szarkasztikus humora is megmutatkozik, amikor a kritikáról van szó: "Megtudtam, hogy savas környezetben a baktériumok és más mikroorganizmusok a saját sejtjeinkből is képesek kialakulni”. Ha ez valóban így volna, ezért a felfedezésért minimum Nobel-díj járna. Aki azonban ilyesmit leír, és még több millió példányban terjeszti is, arról csak azt lehet mondani, hogy teljesen elveszítette az önkontrollját, és igénye sincs a tudományos igazolásra. ...Youngék szerint gyakorlatilag ezek a bennünk keletkező és elszaporodó mikroorganizmusok felelősek minden betegségért. A házaspár ezt nevezi „új biológiának”, ám csupán a grandiozitás és a nagyot mondási vágy tükröződik ezekben a pH-étrend szempontjából szükségtelen kijelentésekben. Még azzal sem törődnek, hogy e ponton a műveltebb olvasó esetleg komolyan kételkedni kezd a rendszerükben: ők a biológiában járatlan milliókat akarják lenyűgözni."
De amikor erről kezdek beszélni azoknak, aki éppen most fizettek elő egy több hetes lúgosító kúrára, azt mondják: Na de jobban vagyok! Szebb a bőröm!  Jót tesz, érzem! Ilyenkor meg szoktam kérdezni: Na és most is annyi túrós táskát eszel? Mennyi csoki csúszik be ilyenkor? A joghurtok és a krumplis tészta adagok?
Mert ahogy Szendi mondja: "Ha valaki szakít a nyugati táplálkozási hagyományokkal, zöldségeket és gyümölcsöket kezd enni, korlátozza a gyorsan felszívódó szénhidrátok (gabonafélék, cukor) és tejtermékek fogyasztását, és gondoskodik a megfelelő fehérjebevitelről is, akkor közérzetében, testsúlyában, gyulladásos eredetű problémáiban minden pH-zás nélkül drámai javulás állhat be. A paleolit táplálkozás lényegében egy ilyen étrendet jelent, sok finomítással persze, és áltudományos ködösítés nélkül." Viszont, ha ezt csak egy-kéthetes diétaként csinálja az illető és utána ugyanúgy táplálkozik, mint előtte, akkor semmit sem tett az egészségéért. (Forrás: Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás és korunk betegségei)

Cordain szerint persze nem elhanyagolható az egyes ételek sav-bázis egyensúlya. "Ha túl sok savas és kevés lúgos ételt fogyasztunk, az hosszú távon hozzájárulhat az öregedéssel előrehaladó csontritkuláshoz és izomsorvadáshoz. Vannak azonban közvetlen veszélyek is: a túlzott élelmi sav megemelheti a vérnyomást és növelheti a vesekő kialakulásának kockázatát. Súlyosbíthatja továbbá az asztmát és a fizikai terhelés által kiváltott asztmát." Viszont állítását semmilyen tudományos kutatással vagy magyarázattal nem támasztja alá. (Forrás: Loren Cordain: Paleolit étrend)

Susa mondja: én nem vettem észre a sav-bázis egyensúly felbomlásának jeleit magamon, viszont, ha máshogy nem lehet embereket rávenni arra, hogy valamivel egészségesebben táplálkozzanak, legalább abban a két hétben, akkor ez is megteszi. Hátha egyszer pedig belátják, hogy ez önmagában még bőven kevés lesz, ha sokáig szeretnének egészségesen élni.

Éljen a golyómánia!

Teljesen rákattantam a golyó gyártásra! A budakeszi egészségnapra készítettem tiramisu golyókat Paleovitaltól és elkapott a láz. A kókuszliszt (darált kókuszreszelék) annyira szuper alapanyag! Vasárnap tesztalanyokat is hívtam, akik háromféle desszertemet kóstolhatták - szerencsére nagy megelégedéssel. :)

Az első versenyző: Mákos-meggyes golyó
Kell hozzá kókuszliszt, darált mák, darált aszalt meggy, natúr kakaópor 2:1:1:1 arányban, nyírfacukor, egy kis kávé, vagy víz, olvasztott vaj. Az egészet összegyúrom és golyókat formálok belőle. Szerintem elég édes lett, de a meggy és a mák együtt sokak szerint még több édes ízt igényel. Próbálgassátok nyugodtan!

A második versenyző: Almás-répás-gyömbéres golyó
Összekeverek kókuszreszeléket, reszelt répát, reszelt almát, egy kis reszelt gyömbért, nyírfacukorral és olvasztott vajjal. Ha sok vizet ereszt, akkor nyugodtan ki lehet nyomkodni, nagyon finom a leve! Én korábban beáztattam a kókuszreszeléket, mert kókusztejet készítettem, az ebből maradt kókuszt használtam fel.

A harmadik versenyző: Fahéjas zabkrém almán és mazsolán
Sima zabkását főztem fahéjjal és nyírfacukorral, amit összeturmixoltam. Aztán összekevertem 2 tojássárgájával és a 2 fehérjét felvertem habbá, amit aztán szintén belekevertem. Poharak aljára vágtam friss almát és tettem pár szem mazsolát. Erre került a krém. Szerintem nagyon finom lett.

Ezek az első kísérletek, abból, ami otthon volt éppen.
Kísérletezzetek ti is bátran és írjátok meg, melyik ízlett a legjobban! :)

Új és régi barátok, Budakeszi Egészségnap paleo büfével

Nagyon izgalmas volt a szombatom, mert életemben először teljesen idegen embereknek készítettem büfét egy egészségnapra. Hajnal 4-kor keltem, hogy 8-ra készen legyenek a paleo kenyerek, a rávaló krémek és az édességek. Mondhatom, hogy osztatlan sikert arattak.

Sokan kérték a kenyér receptjét, illetve ami még készült: kapros cukkinikrém, petrezselymes padlizsánkrém, tonhalkrém bazsalikommal és tojással. Édességként tiramisu golyó Paleovitaltól (én itt sima vajat használtam, nem ghee-t) és brownie készült darált mazsolás változatban és anélkül.  A recepteket kattintás után olvashatjátok.
Nagyon szeretem a thai masszázst, igazából mindenféle masszázst szeretek, amit jól csinálnak és tele van szeretettel, "szaknyelven" mettával. :) Voltak házi készítésű szappanok, házi készítésű krémek kizárólag természetes anyagokból. Ha lesz legközelebb, érdemes lesz eljönni! Úgy tűnik május 22-én lesz erre lehetőség, a részletekről írok!

A cukkini krém olyan, mint a medvehagymás cukkinikrém, csak medvehagyma helyett két csomag kapor van benne. A kenyeret pedig úgy készítettem, hogy daráltam szezámmagot, lenmagot, napraforgómagot és egy kis zabpelyhet. Az egész félkiló lett, ahhoz tettem 2 egész tojást, egy kis vizet, sót és borsot. Az egésznek egy kicsit sűrű palacsintatésztára kell emlékeztetnie. Kivajazott üvegedényben, vagy sima tepsiben 25-30 percig sütöm 180 fokos sütőben.
Jó étvágyat! :)

Isteni brownie, most éppen kókuszliszttel

Egy ideje kísérletezem azzal, hogyan lehetne megalkotni a tökéletes brownie-t. Ami belül kicsit olvadós, a teleteje meg kicsit ropogós. A mostani kísérlet egészen finom lett. Még nem tökéletes, de nagyon finom.
Most 25 percig sütöttem, de legközelebb csak 20 percet hagyom a sütőben.

Ami kell hozzá:
200 gr minimum 50%-os étcsoki
200 gr vaj
100 gr kókuszliszt
kicsi xylit, de nem fontos
ami fontos, de majdnem kihagytam: 3 db tojás 

A vajat és a csokit gőz fölött felolvasztom, ezután egyesével beleütöm a tojásokat, aztán belekeverem a kókuszlisztet. Én sima kókuszreszeléket darálok sima kávédarálóval - egyébként a lenmaglisztet, a szezámlisztet is így készítem, de bármilyen magból készült liszt, így készül. Az egészet egy vékonyan kivajazott tepsibe öntöm és 180 fokon sütöm. Legközelebb csak 20 percig. :)

A majdnem frankfurti zöld szósz - köszi mama!

Az párhuzamosak sosem érnek össze, vagy mégis? Húsvétkor mamánál jártunk és kaptunk tőle rengeteg friss petrezselymet és sóskát. Éppen aznap olvastam egy izgalmas receptet, amibe rengeteg zöld levél kell: a híres, frankfurti zöldfűszermártás. Először felrémlett a Grinch tiszteletére kihozott Heinz "zöld" ketchup, de gyorsan elhessegettem ezt a rémképet. Aztán vásároltam egy kis újrépát, almát és csirkemellett. Máris kész lett a vacsora. :)

Zöldfűszermártás a la Susa 1.0
1 csokor medvehagyma (mert az mindig van otthon :)
1 csokor petrezselyem
1 csokor sóska
2 főtt tojás
2 alma hámozva, darabolva, darabokra vágva
só, bors, pici xylit, ha savanyú lenne a sóska miatt

Ezeket mind a turmixgépbe és aztán kész is. Az új répát vajon megpirítottam kicsit és íme az eredmény.



Zöldfűszermártás a la Susa 2.0 estén a recept ugyanaz, csak alma helyett egy avokado talált helyet a turmixban! :)

Ígéret szép szó avagy kísérlet cukor- és lisztmentes mogyorókérmes palacsintára 1.0

Megígértem Nillának, hogy készítek neki ebből a kedvenc édességéből olyan verziót, ami szerintem egészséges. Hogy ne kelljen magát tömnie azzal a borzalommal. :) Sajnos egyelőre nem kapta török mogyorót - közbejött a Húsvét -, de hát ígéret szép szó, így megnéztem, mire jutok szezámkrémmel. Mert szerintem annak egészen hasonlít a mogyoróhoz az íze.

A krémhez: 
2 dl szezám krém - tahini
6 kanál kakaópor legalább
2 kanál xylit
2 kanál cukormentes narancs dzsem



A palacsintához:

kevés zabliszt
lenmagliszt
mandulaliszt
kevés zabtej
víz
2 tojás
pici só, pici xylit

A tésztát szokásos palacsinta sűrűségűre keverjük. Azt vettem észre, hogy lassabban sül, mint a normál palacsinta, és picit vastagabb lesz, de még kísérletezem vele. Kicsit törékenyebb is, ezért csak félbe hajtottam töltés után. Nem érte szó a ház elejét, a halk mümmögés is megvolt, úgyhogy elsőre sikeresnek ítélem a projektet. Folyt. köv. :)

Homlokon csókolt a tavasz - avagy saláta eperrel, sült karajcsíkokkal, zöldspárgával és medvehagymával

Végre megszereztem a hőn áhított zöld spárgát a zöldségesben, nem hiába vetettem be a Bambi-szemeket...
Na de mi legyen belőle? Imádom a vajat, imádom a spárgát, legyen valami izgalom, ezért kell az eper és kell valami kaland, így a medvehagyma sem maradhatott ki a tavasz csókjából. Mivel a Gyerek megfolyton éhes, kell bele egy kis hús. A csirkét unom, és csak nagy adagokban volt a boltban, hűtőm meg még mindig nincs, így maradt a sertés karaj.

Csináltam egy kis kencét a húsra oliva olajból és fokhagymból. Kicsi só és bors is került rájuk. Vajban pirosra sütöttem őket és csíkokra vágtam.
Ugyanebben a vajban - még tettem hozzá egy kicsit - nagyon gyorsan, kevés ideig hagyva a forróságban megpuhítottam a spárga rügyes felét. (A maradékból ma spárgakrémleves készül!) Csíkokra vágtam egy marék medvehagymát is, erre kerültek akkor a spárgák, a husik és az eper szeletelve. Meglocsoltam az egészet még egy kis oliva olajjal, pici só, bors és citromlé. És kész is a tavasz csókja!


Akkor, ami kelleni fog:
4 szelet karaj
500 gr zöld spárga
250 gr eper
egy csomag medvehagyma
só, bors, citrom, oliva olaj
15 dkg vaj

Cukkinis-kapros csoda! - avagy bementem a zöldésgeshez, de elfogyott a spárga

Tegnap nagyon sok spárgás receptet olvastam, így el is határoztam, hogy vacsorára bizony nálunk is az készül majd. De Bambi-szemekkel néztem a zöldsésgesre, amikor közölte, hogy elfogyott. Sajnos ez sem hatotta meg, így vettem sok friss kaprot és cukkinit és már láttam is a lelki szemeim előtt a vacsorát.

Cukkinis-kapros csoda!
2 db cukkini
50 dkg darált hús (mindegy milyen, én stertést találtam a közértben)
1 nagyobb póréhagyma
2 gerezd fokhagyma
1 csokor kapor
só, bors
1 deci zabtej
2 tojássárga

Felvágtam a cukkinit és a hagymát. Libazsíron megpirítottam a hagymát először, rá a husi, aztán a cukkini. Elkevertem a zabtejben a tojássárgáját, és szakszerűen legíroztam, hogy legyen egy kis szaftja is. Só, bors. Aztán ollóval beleaprítottam a kaprot. Aki bevállalósabb, az bele olvaszthat két háromszög Medve-sajtot, laktózmenteset, ha van.

Aztán a desszert. Paleovitálnál olvastam, hogyan készítsünk paleosan diós tésztát és már régóta fájt rá a fogam, így 10 perc alatt ez is elkészült. A maradékból pedig gyümölcsökkel reggeli is lett belőle. :)

Zabliszt (zabpehelyből)
Szezámliszt (szezámmagból)
2 tojás
víz
pici só
zabtej

Ezekből palacsintatészta, vastagabb lesz és nagyon finom. Ha megvan, akkor csíkokra vágom, hogy meglegyen a tészta élmény. Diót pedig xylittel daráltam és így került az egész tetejére.

Szendi vs. Cordain, avagy merre dobjam a kőbaltát? - 4. rész

Sózni vagy nem sózni, ez itt a kérdés!


Már előre elárulom, én szeretek sózni. Persze csak mértékkel. Egy jó ízű ételt a mennyekbe tud emelni egy kis só. De, ha elsózzuk az ételt - esetleg szerelem vagy más baleset esetén -, gyakorlatilag ehetetlen lesz. Vannak ismerőseim, akik eszelősen sóznak, vannak, akik sehogy. Talán ez az egész ízlés kérdése is egy kicsit. Viszont a két szakértő ebben a témában teljesen más álláspontot képvisel. Az első olyan téma, amiben egy kicsit sem fedi egymást a két vélemény!


Mit mond Cordain? A kőkorszaki emberek nem sózták az ételeiket. "A legtöbb alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú diéta meg sem említi a só veszélyeit, sőt van olyan, amelyik még biztat is fogyasztására. Pedig orvosi bizonyítékok tömege hozza összefüggésbe a sóbevitelt a magas vérnyomással, a stroke-kal, a csontritkulással, a vesekővel, az asztmával és egyes daganatos betegségekkel is. A só hozzájárul az álmatlansághoz, a légi és tengeribetegséghez, a Ménière-szindrómához (gyötrő fülzúgás) és a terhességi magas vérnyomáshoz." "A kőkorszaki ember szinte alig használt sót, és sosem evett a legtöbb alacsony szénhidráttartalmú fogyókúrás diéta által propagált sós sajtokhoz, feldolgozott húsokhoz és konzervhalakhoz még csak hasonlót sem. Tegyünk egy szívességet szervezetünknek, és hajítsuk ki a sótartót, csakúgy, mint a kamrában található agyonsózott, feldolgozott, csomagolt és konzervételeket!"

Mit mond Szendi?  "Minden orvos az élettanórán kap egy patkányt, és azon megtapasztalhatja, hogy ha fokozza nála a sóbevitelt, nő a patkány vérnyomása. Utána élettanórán, majd belgyógyászaton a fejébe verik, hogy a magas sófogyasztás vizet tart vissza a szervezetben, ezáltal megnő a vér térfogata és így nő a vérnyomás. Egy orvostanhallgató ezeregy ilyen tételt megtanul, miért éppen ebben kételkedne? Az orvostudományi mítoszok az orvossá válás beavatási szertatásain keresztül ivódnak bele az orvosi gondolkodásba."  "Már a harmincas években felfigyeltek arra, hogy ha kiveszik a patkány fél veséjét, és sóval tömik, akkor magas vérnyomása lesz. De ezek az állatkínzások még csak a vese fontosságát hangsúlyozták." De minden kérlelhetetlen logikai érvelések közül ez a kedvencem, ez igazán "szendis"! "Mindegyik elemzés és vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a sófogyasztás népességszintű csökkentése, mint általános prevenciós technika, semmi előnnyel nem jár, ellenben számos kockázatot hoz magával. Kinek jutna eszébe a mogyorós csokit betiltani, csak azért mert egyesekben súlyos allergiás reakciót vált ki a mogyoró?" "Az bizonyos, hogy egészséges emberek semmit nem előznek meg a csökkentett só-diétával, sőt, esetleg bajt okozhatnak maguknak." (Forrás: Szendi Gábor honlapja)


Susa mondja: Az egyik gondolatom ezzel kapcsolatban az, hogy mindig is evett sót a családom és nekem vészesen alacsony vérnyomásom van, és a családban sem volt magas vérnyomásos problémás ember. A másik pedig az, hogy  Cordainnek az a mondása akár meggyőző is lehetne, hogy a kőkorszaki ember nem sózta az ételét. De, ha jobban utána olvasunk, akkor megfigyelhetjük, mennyi praktikájuk volt régen az embereknek a sózásra, már ha csak az indiános olvasmányaimra gondolok is sok jut eszembe. Én inkább Szendi tudományos cikkekre alapozott véleményére adok, plusz nagyon tetszik a vízi majom elmélet! Remélem, így kell írni! :)


Ti sóztok vagy sem? Vagy valami alternatíva?

Szendi vs. Cordain, avagy merre dobjam a kőbaltát? - 3. rész

A Könyvfesztivál belassította a folyamatokat, de ígéretemhez híven folytatom a két paleo titán összehasonlítását.


Fontos-e a bio vagy csak drága?


Szerintem ez egy igen fontos kérdés, mert sokszor hallom a paleolit táplálkozás egyik kritikájaként, hogy nagyon drága. Ami személyes tapasztalatom szerint nem igaz, mert inkább időigényes. Vagyis attól függ az, hogy mennyibe kerül, hogy mennyi időnk van. Ha szeretünk főzni, kísérletezni igen kis költséggel is nagyon finom dolgokat alkothatunk, de, ha rohanunk, úgy csak drága pénzen vigyázhatunk az egészségünkre, ez igaz.


Na de mint is mond Cordain? "Majdnem minden szükséges hozzávaló megtalálható a legközelebbi nagyáruházban – különösen, ha van benne biorészleg." Sokszor arra is felhívja a figyelmünket, hogy mindenképpen réten legeltetett szarvasmarhát vegyünk, semmiképp gabonával tápláltat. Hogy leszedjük a csirkének még a bőrét is. A tojásfogyasztásunkat is korlátozzuk nem csak mennyiségben, hanem Omega 3-mal dúsítottat vegyünk. Viszont Cordain nem annyira szigorú paleoja szerint elég 80%-ban a kőkorszaki diéta szerint táplálkoznunk, és 15%-ban azt ehetünk, ami csak eszünkbe jut. Akkor felmerül bennem a kérdés, hogy mire is ezek a nagyon szigorú szabályok, ha háromszor egy héten (ez lenne a 15%) akár gyorsétterembe is mehetek hamburgert enni és leöblíthetem egy kis bio-tejjel? Valószínűtlennek tartom, hogy az ottani húspogácsában lévő szarvasmarha - már, ha van benne -, az valaha látott volna füves réteket... (Forrás: Loren Cordain: Paleolit étrend, Jaffa Kiadó 2011) De azért figyelmeztet ő is arra, hogy "a „bioszarvasmarha” megjelölés még nem jelent garanciát arra, hogy az állatot nem hizlalták gabonával. Kérdezzünk rá a hentesnél!" Azért a lelki szemeim előtt látom a hentes arcát, amikor megkérdezem, mégis mivel etették a jószágot? :-)


Szendi szerint: "A bioboltok telis-tele vannak ilyen hiedelmekre épülő „ősi”, meg „teljes értékű” egészséges élelmiszerekkel." Szendi szerint minden olyan ételt, amely a paleolit táplálkozáshoz szükséges, megtalálhatunk szinte bármilyen közértben, nem feltétlenül szükséges olyat vásárolnunk, amin a bio-felirat rajta van. Mert önmagában ettől nem leszünk egészségesek. De a Paleolit szakácskönyv Modern gyűjtögető című fejezetében sok hasznos, bio, de saját magunk által beszerezhető ételekhez ad nagyon sok hasznos tanácsot. (Forrás: Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás, Jaffa Kiadó 2009 és Szendi Gábor-Mezei Elmira: Paleolit szakácskönyv, Jaffa Kiadó 2010.)


Susa mondja: Abban szerintem egyik szerző sem, és én sem vitatkozom, hogy a (tényleg) bio és egyben paleo ételek, alapanyagok jobbak lehetnek. De attól egyetlen étel sem lesz egészséges, mert rajta van egy ilyen felirat. Ha tehetjük, vegyünk ilyen ételeket, de a gazdaságos áruházlánc boltjaiban is megtalálhatjuk - egy kis keresgéléssel - azokat az ételeket, amik fogyasztásába nem betegszünk bele.

Szendi vs. Cordain, avagy merre dobjam a kőbaltát? - 2. rész

A koleszterin jó vagy rossz?

De mi is az a koleszterin?

"A koleszterin egy viasszerű szerves anyag, a szteroid családjába tartozik.

A koleszterint a máj, a bélrendszer, a mellékvese és a reprodukciós szervek szintetizálják, naponta kb. 1 grammot. A koleszterin nélkülözhetetlen eleme a sejtek membránjainak, amelyeken keresztül a sejtek anyagokat vesznek fel és adnak le. A koleszterin alapvető az idegsejtek kommunikációjában is. Az agy szárazanyagtartalmának 10%-a koleszterin! A sejtek koleszterin nélkül működésképtelenekké válnának. A koleszterin nélkülözhetetlen az epesavak szintéziséhez, amelyek nélkül az emésztés nem működne. A nemi hormonok, a D-vitamin (ami valójában egy hormon), a stresszhormon (kortizol) és sok más hormon ugyancsak koleszterinszármazék. Alapvetően két típusát szokták megkülönböztetni, az LDL-t (Low Density Lipoprotein, vagyis alacsony sűrűségű zsírfehérje) és a HDL-t (High Density Lipoprotein, ami pedig a magas sűrűségű zsírfehérje). A koleszterin démonizálásához tartozik, hogy az LDL-t elnevezték „rossz” koleszterinnek, a HDL-t meg „jó”-nak. Az igazság az, hogy sem az LDL, sem a HDL nem koleszterin, hanem csupán a koleszterint szállító két zsírfehérje. Rájuk azért van szükség, mert a koleszterin vízben nem oldódik, ezért hordozó zsírfehérjékre van szükség. Az LDL szállítja a koleszterint a szervezetben mindenhova a sejtekhez, a HDL pedig a sejtek által leadott „elhasznált” koleszterint visszaszállítja a májba, ahol az lebomlik." (Forrás: Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás, Jaffa Kiadó 2009)

Szendi mondja: "...az embernek kiváló rendszere van arra, hogy vére koleszterinszintjét stabilan megvédje a táplálék hullámzó koleszterinszintjének hatásától. E ponton különösen nyilvánvalóvá válik, miszerint a koleszterinhipotézis egyik legalapvetőbb problémája, hogy ellentmond az állatok és az ember biológiai evolúciójának. A húsevő és mindenevő nem betegedhet meg attól, aminek fogyasztására évmilliók alatt adaptálódott." (Forrás: Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás, Jaffa Kiadó 2009)
"A koleszterinszint-csökkentő vizsgálatok ugyancsak rendre kudarcot vallanak. Sok éves, több ezer fős vizsgálatokban a placebót szedő csoportok halálozása vagy infarktusaránya alig különbözik a koleszterinszint-csökkentőket szedőkétől, miközben ezek a szerek bizonyítottan csökkentik a koleszterinszintet." (Forrás: Szendi Gábor-Mezei Elmira: Paleolit szakácskönyv, Jaffa Kiadó 2010)

 Cordain mondja: "Az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú diéták tehát legjobb esetben is csak átmeneti eredménnyel járnak. Legrosszabb esetben pedig óriási bajokat képesek okozni hosszú távon, mivel megemelik az LDL-koleszterin szintjét, és ez szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet." "Az étrendben előforduló, feldolgozott és nagyüzemi állattartásból származó húsok túlzott fogyasztásából származó telített zsírsavak megnövelik a koleszterinszintet a vérben, de – hacsak az immunrendszer nincs krónikus gyulladásban – az érelmeszesedés valószínűleg nem fog sem infarktust, sem stroke-ot okozni. Ha hűen követjük a paleo diéta alapelveit, a zsíros húsok fogyasztása valószínűleg csekély hatással lesz egészségünkre és közérzetünkre – akárcsak vadászó-gyűjtögető őseinknél." (Forrás: Loren Cordain: Paleolit étrend, Jaffa Kiadó 2011)

Susa mondja: Én úgy vettem észre, hogy nagyjából ugyanazt képviselik, azaz a koleszterin szint nem befolyásolja a szívinfarktus kockázatát. De Szendi sokkal több kutatással, magyarázattal és számunkra is érthető tudományos állásfoglalással támasztja alá az igen markáns véleményét. És persze a humorérzéke is elég jó. Cordain pedig végig emlegeti, hogy azért csínján a koleszterinnel, a zsíros dolgokkal és paleo életmód mellett persze "csak csekély" az esélye akár az infarktusnak vagy az agyvérzésnek. Tehát fogyasszunk bátran természetes és finom húsokat, persze jó, ha azokat nem gabonán nevelik, de ne törődjünk a koleszterin szintünkkel, mert ez még hasznos is lehet. A legújabb kutatások szerint az idős kori elbutulás is szoros összefüggésben van az alacsony koleszterin szinttel!

Szendi vs. Cordain, avagy merre dobjam a kőbaltát? - 1. rész

Nagyjából két éve, Szendi Gábor Paleolit táplálkozás című könyvének megjelenése óta, igyekszem űrkorszaki ősember módjára enni és etetni. Először csak a kihívás miatt, de igazából meggyőzött. Azóta szívesen kísérletezem a vegetáriánus-paleoval, a vegán-paleoval vagy csak úgy egyáltalán a paleoval. Attól függően, kiknek is főzök éppen.

Eddig csak Szendi Gábor könyveit lehetett olvasni magyarul ebben a témában, de ezen a héten megjelent Loran Cordain, az "ős-paleolit"  orvos Paleolit étrend című könyve is. Kíváncsi vagyok, hogy mi a közös - valami biztosan, mert Szendi is sokat hivatkozik Cordainre - és mi a különbség a két rendszer, két szerző és nem utolsó sorban a magyar és az amerikai paleolit táplálkozás között.

De kik is ezek az emberek?

Szendi Gábor pszichológus, aki gyerekkorában folyton barkácsolt, kísérletezett, tudósok életrajzát olvasta, és arról ábrándozott, hogy majd egykor ő is nagy tudós lesz. Volt könyvkötő, matematikus és dolgozott dramaturgként is. De végül pszichológus lett és örök kételkedőként hamar "kihúzta a gyufát" a kollégái körében, viszont megírta a véleményét könyv formájában, amitől az olvasók viszont nagyra értékeltek és értékelnek azóta is. Ahogy a honlapján írja: "Úgy vélem, tenni kell valamit azért, hogy ne borítson el minket a tudományos szemét, hogy ne hintsenek port az emberek szemébe, ne mérgezzenek százmilliókat olyan gyógyszerekkel, amelyek hatástalanok. Az orvostudomány oly szorosan összefonódott mára a gyógyszeriparral, hogy "bedolgozóként" rengeteg új, valójában nem létező betegséget definiál, hogy legyen mire gyógyszert árulni. A medikalizációnak nevezett jelenség hihetetlen költségeket ró a társadalmakra, az emberekre, milliók élete kerül veszélybe téves hipotézisek és arra alapozott kezelések erőltetése miatt. Népegészségügyi programok, milliárdos gyógyszerüzlet épül a koleszterinhipotézisre, amely alapjaiban téves, valójában egy blöff. Ugyanez a helyzet a depresszióiparral, ahol a pszichiátria a gyógyszeriparral összefogva hihetetlen méretű propagandát fejt ki a tudományosan megfoghatatlan "depresszió betegség" antidepresszánsokkal való kezelésére. De létezik pánikipar, szorongásipar, hiperaktivitás ipar, és a többi. Az orvostudományi kutatások többségét ma már profitorientált cégek szponzorálják, s nekik muszáj, hogy megtérüljön, amit befektettek. A tudomány és a kutatás ellenőrzése mára kicsúszott a társadalmi ellenőrzés alól."

Loran Cordain 1981-ben végzett orvosként, majd tanított is. Több száz tudományos publikációjával az egyik vezető szakértője lett az emberi táplálkozásnak. Több könyvet jegyez a témában, a sportolóktól a kamaszokig, a kísérlezető kedvű háziasszonyokig mindenkihez szólnak. "Cordain szerint ez a diéta valóban csodákra képes, pedig nem tartalmaz egyetlen varázsszert sem: csupán azokat az alapanyagokat, amelyekhez az ember az évmilliók során alkalmazkodott." Nekem a könyve talán olvasmányosabb, de a magyar körülményekhez kevésbé adaptálható ételeket is javasol előszeretettel. 


A sorozat további részeiben összehasonlítom 10 ponton Szendi és Cordain paleolit ajánlásait és a saját tapasztalataimat.

1. A koleszterin jó vagy rossz?
2. Fontos-e a bio vagy csak drága?
3. Sózni vagy nem sózni, ez itt a kérdés
4. A gyilkos sajt?
5. Csoda-e a PH-csoda?
6. Mivel édesítsünk, ha édesítünk egyáltalán?
7. Koffeines, vagy koffeinmentes
8. Strapáljuk magunkat avagy szükséges-e a testmozgás
9. Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? De melyiket együk és melyiket ne?
10. Mikor szedjünk D vitamint?


De várom ám a ti véleményeteket is!

Kitört a pesti turmix láz!

Tegnap nem bírtam magammal és rám tört a turmix láz! Készítettem egy csomó félét, a lényeg, hogy nincs benne tej, nincs benne cukor. Csak egy képet teszek fel, mert színre kb. ugyanaz lett mindegyik, mivel a piros gyümölcsök még elég drágák, vagy csak simán nem kaphatóak még. Bár most eszembe jutott a mirelit téma is, szóval holnapra színkavalkádra készüljetek.

Az alap keverék a következő:
2 dkg kókusz reszelék
1 banán
1 deci zabtej
Ehhez adtam egyszer narancs vizet és egy deci vizet(minden arab boltban lehet kapni, fele annyiért mint a bio boltokban), egyszer körtét és egy deci vizet, egyszer pedig  egy marék mazsolát, egy deci szilvás-sárgabarackos teát és egy kanál pirított, őrölt szezámmagot. Mondanom sem kell, ez lett a legjobb!
Nektek melyik a kedvenc turmixotok?

Mai sztárunk: a napraforgó mag, tisztességes nevén szotyi

A napraforgó magja vitamin- és ásványi anyag tartalma révén jótékony hatással van számos problémára. E vitamin tartalma támogatja a testet az oxidációs folyamatok megerősítésében, fontos szerepe lehet a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, a vér koleszterinszintjének csökkentésében, a vérnyomás kedvezőbbé tételében, hasznos összetevője daganatmegelőző étrendnek, valamint sportolók számára is ajánlható. Élelmirost tartalma miatt a fent említett megbetegedésekben szenvedőkön kívül a cukorbetegek, székrekedéssel küzdők, kismamák és idősek számára is javasolható. A napraforgómag kiemelkedő B1-vitamin-forrás, melynek fontos szerepe van a szénhidrát-, aminosav- és az alkohol-anyagcserében. A magban lévő magnézium és kalcium hozzájárul a csontritkulás megelőzéséhez, és a már kialakult betegség kezelésében is szerepe van, a kálium pedig támogatja a szív és az idegrendszer működését.

A rendkívül tápláló és egészséges magot lehet egyszerűen rágcsálni, olaját fogyasztani, vagy teát főzni belőle. A népi gyógyászat szerint megfázás esetén a napraforgó mag tea segít a légzőszerveknek és a kiválasztó rendszernek. Tartós meghűlés, nyálkalerakódás, izzadás esetén különösen hasznosnak tartják teáját. Elkészítési módja: 1 liter vízhez adjunk egy csésze kissé tört hámozott vagy héjában lévő, de összetört napraforgót és fél órán és főzzük lassan forralva. Na ezt még nem próbáltam! Ti?


Na de egy két recept a la Susa, hogy ne csak rágcsálni tudjuk:

Zellersaláta lila hagymával és napraforgómaggal
2 fej zeller
2 fej lila hagyma
snidling
citromlé
só, bors, olíva olaj

A zellert vékony csíkokra vágjuk, hagymát felkockázzuk. Sokan megfőzik a zellert, de szerintem nyersen sokkal finomabb, ahogy a cékla is. De az egy másik recept lesz. Összeöntjük, rá az olíva olaj, a só, a bors, meg a citromlé. Ollóval szabdaljunk rá snidlinget, mert finom és szép a színe.És kész is. :)

Az ellenállhatatlan napraforgó krém
20 deka szotyi
ízlés szerint fokhagyma (én szeretem a sokat)
aki szereti, tehet bele olívabogyót vagy kapribogyót
olíva olaj vagy kókuszzsír

Pirítsd meg, ne szenesítsd, magában a szotyit, aztán darálóba vele. Fokhagymát össze kell zúzni, bogyókat szintén. Az egészet aztán egy edényben krémesre kell keverni a olajjal vagy egy kis kókuszzsírral. Ne félj, nem lesz kókusz íze. De ha van egy kis ghee (tisztított vaj) otthon, szerintem azzal a legfinomabb.

Ai Weiwei napraforgómagjai - művészet és szabadság

Május elejéig látható Ai Weiwei kínai képzőművész kiállítása a londoni Tate Modern hatalmas turbinacsarnokában. A kiállítás maga is fantasztikus, a számtalan porcelánból készült napraforgó magot 1600 kínai kézműves évekig festette kézzel, ezzel munkát és megélhetést biztosítva egy falu munka nélkül maradt lakosságának.  A kiállításról sok cikk és beszámoló megjelent, azonban Weiwei néhány nappal ez előtti letartóztatása és ez idáig ismeretlen holléte az alkotásnak hátborzongató jelentőséget és megindító időszerűséget kölcsönöz.


A video egyszerűen lenyűgöző! Érdemes végig nézni. Nem az a lövöldözős, gyilkosos, de érdemes rá időt szánni.



A cikket teljes egészében a stilblogon olvashatjátok!

Ami közben eszembe jutott, hogy mi csak azt hisszük, hogy olyan nagyban különbözünk Kínától. Nálunk is be lehet börtönözni embereket, csak úgy. De legalább tudjuk, hol vannak és kiállhatunk értük. Free Geréb Ági!

PPP - Paleo Piknik Puritánoknak

Úgy esett a szombat, hogy fogta magát 4 felnőtt, 1 majdnem felnőtt, meg 7 kutya és 2 autóval elindultak piknikezni. Az idő szép volt, bár orkán szerű szél fújt néha, de ez nem szegte senki kedvét az első, munka mentes, tavaszi napon.

Készültem rendesen. Sütöttem paleo kenyeret (magvak, kis szemű zabpehely, 2 tojás, só, bors, víz)  készítettem gombakrémet (gomba felkockázva, hagymán pirítva, medvehagymával és fokhagymával, sóval, kakukkfűvel ízesítve és turmixolva) és padlizsánkrémet (padlizsán egyben megsütve, héja lehúzva, kockázva, fokhagymával és medvehagymával, sóval, borssal turmixolva) . Plusz felturbósítottam egy kis kókusszal Elmira csokis-banános krémjét. Ja és még vittem sárgarépa és zeller csíkokat. Szóval a siker eleve garantált volt, mert ennyi cuccnak mindenki örül.


Na és nem elhanyagolható az a tény, hogy ezek a dolgok nagyon finomak, még akkor is, hogyha minden átlagos hagymaevő felsikított volna az első mártásnál az ipari mennyiségű fok -és medvehagyma ízlelése pillanatában. Ne de nem így az én kedves barátaim!

Saci készült a kutyákoknak is sajtos-békönös falatkákkal, így még lelkiismeret furdalásunk sem lehetett szerencsére. Mi heverésztünk, az ebek szaladgáltak, a vitorlázó repülők pedig alacsonyan szálltak.

Ti mit ennétek szívesen egy pikniken?

Mindenki főz, akkor én is - de miért is?

Akkor most vendéglátós leszel, mint anyád? - kérdezte édesapám, amikor elmondtam, mivel szeretnék inkább foglalkozni. Mit mondhattam mást, igen. Imádok vendégeket látni, főleg, amikor esznek. :)

Az egész úgy jött, hogy mindig én főzök, ha baráti összejövetel van vagy kirándulás. Aztán elkezdték szervezni Balázsék az Intergált Masszázs és Mozgás tábort, ahol az első nagy kihívásokkal néztem szembe: idegen konyha, 15 állandóan éhes vegás és egy szigorúan vegán család. Reggeli, ebéd, vacsora, 4 napig. Nem volt kis feladat, pedig akkor a paleo még sehol sem volt! :) De mindenkinek bejött a koszt, sőt, a következő évben már úgy jöttek, hogy az én főztömet keresték. Mert hallották, hogy milyen jó!

Imádok főzni! Szerintem ezért jó, amit csinálok! Benne van a tettvágy, a vidámság, a jó kedv. Ha rossz kedvűen főzök, sosem lesz igazán jó. És persze sosem tudok kétszer pont ugyanúgy főzni semmit.

Aztán tavasszal 17 vegán jógira főztem (aztán persze kibírták a tojást és a sajtot!) Berlinben és akkorra már tudtam, mivel szeretnék a jövőben foglalkozni! Embereket etetni és szeretni! Imádom a kis mormogásokkal teli, elégedett csendet, amikor esznek! Akkor tudom, hogy mindent jól csináltam! Azonnali visszacsatolás, dicsfény és siker! Ez kell nekem!

Medvehagymás cukkini krém, ha éhes a gyerek

Este van, ki ki nyugalomba'. De éhes a gyerek, jön jógáról, és nincs otthon semmi, csak megmaradt cukkini, amit elfelejtettem megfőzni a hétvégén és egy csomag medvehagyma. Mi legyen? Hát ez.

Ami kell hozzá: 2 db cukkini, egy marék medvehagyma, fél szár póréhagyma, só, bors, egy kis oliva olaj.

Darabol, pirít, turmixol. Ebben a sorrendben. A medvehagymát nyersen a turmixolás előtt becsempész és kész.
Gyerek boldog, már nem éhes. Iskolába is ezt követel! :)

Soha többé sült krumpli!

Be kell vallanom, tegnap elkapott a vásárlási láz. A Gyerek hegyekben hozza a jó jegyeket, rendesen viselkedik, még takarít is önszántából a lakásban. Nem volt mit tenni, nincs több ellenérv, miért is ne mehetnénk "soppingolni".

De ez a tevékenység igen közel visz minket a bizonyos, messziről elkerülendő gyorséttermekhez, ahová a Gyerek úgy megy, mintha karácsony lenne. Rábeszélt, én meg hagytam. De már a fizetésnél bántam az egészet.

Azóta töröm a fejem, hogy mit adjak neki a kedvenc sült krumplija és hagyma karikája helyett. Most találtam egy szuper oldalt, amin még vár egy-két recept a paleosításra, de ez már most az!

Kókusz olajban pirított sárgarépa és hagyma

5-6 db nagy, friss sárgarépa
1 nagy vagy 2 kicsit vöröshagyma
kókusz olaj (szerintem a kókuszzsír is megfelelő)
vaj, só ízlés szerint
A répát hosszú, vékony csíkokra (zsülienre) vágd, a hagymát karikákra. Melegítsd fel a kókuszzsír és a vaj keverékét és süsd meg benne szép ropogós, barnára a zöldségeket. Utána sózd és már tömhetitek is! :)