De mi is az a koleszterin?
"A koleszterin egy viasszerű szerves anyag, a szteroid családjába tartozik.
A koleszterint a máj, a bélrendszer, a mellékvese és a reprodukciós szervek szintetizálják, naponta kb. 1 grammot. A koleszterin nélkülözhetetlen eleme a sejtek membránjainak, amelyeken keresztül a sejtek anyagokat vesznek fel és adnak le. A koleszterin alapvető az idegsejtek kommunikációjában is. Az agy szárazanyagtartalmának 10%-a koleszterin! A sejtek koleszterin nélkül működésképtelenekké válnának. A koleszterin nélkülözhetetlen az epesavak szintéziséhez, amelyek nélkül az emésztés nem működne. A nemi hormonok, a D-vitamin (ami valójában egy hormon), a stresszhormon (kortizol) és sok más hormon ugyancsak koleszterinszármazék. Alapvetően két típusát szokták megkülönböztetni, az LDL-t (Low Density Lipoprotein, vagyis alacsony sűrűségű zsírfehérje) és a HDL-t (High Density Lipoprotein, ami pedig a magas sűrűségű zsírfehérje). A koleszterin démonizálásához tartozik, hogy az LDL-t elnevezték „rossz” koleszterinnek, a HDL-t meg „jó”-nak. Az igazság az, hogy sem az LDL, sem a HDL nem koleszterin, hanem csupán a koleszterint szállító két zsírfehérje. Rájuk azért van szükség, mert a koleszterin vízben nem oldódik, ezért hordozó zsírfehérjékre van szükség. Az LDL szállítja a koleszterint a szervezetben mindenhova a sejtekhez, a HDL pedig a sejtek által leadott „elhasznált” koleszterint visszaszállítja a májba, ahol az lebomlik." (Forrás: Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás, Jaffa Kiadó 2009)Szendi mondja: "...az embernek kiváló rendszere van arra, hogy vére koleszterinszintjét stabilan megvédje a táplálék hullámzó koleszterinszintjének hatásától. E ponton különösen nyilvánvalóvá válik, miszerint a koleszterinhipotézis egyik legalapvetőbb problémája, hogy ellentmond az állatok és az ember biológiai evolúciójának. A húsevő és mindenevő nem betegedhet meg attól, aminek fogyasztására évmilliók alatt adaptálódott." (Forrás: Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás, Jaffa Kiadó 2009)
"A koleszterinszint-csökkentő vizsgálatok ugyancsak rendre kudarcot vallanak. Sok éves, több ezer fős vizsgálatokban a placebót szedő csoportok halálozása vagy infarktusaránya alig különbözik a koleszterinszint-csökkentőket szedőkétől, miközben ezek a szerek bizonyítottan csökkentik a koleszterinszintet." (Forrás: Szendi Gábor-Mezei Elmira: Paleolit szakácskönyv, Jaffa Kiadó 2010)
Cordain mondja: "Az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú diéták tehát legjobb esetben is csak átmeneti eredménnyel járnak. Legrosszabb esetben pedig óriási bajokat képesek okozni hosszú távon, mivel megemelik az LDL-koleszterin szintjét, és ez szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet." "Az étrendben előforduló, feldolgozott és nagyüzemi állattartásból származó húsok túlzott fogyasztásából származó telített zsírsavak megnövelik a koleszterinszintet a vérben, de – hacsak az immunrendszer nincs krónikus gyulladásban – az érelmeszesedés valószínűleg nem fog sem infarktust, sem stroke-ot okozni. Ha hűen követjük a paleo diéta alapelveit, a zsíros húsok fogyasztása valószínűleg csekély hatással lesz egészségünkre és közérzetünkre – akárcsak vadászó-gyűjtögető őseinknél." (Forrás: Loren Cordain: Paleolit étrend, Jaffa Kiadó 2011)
Én pedig Dr. Légrádyhoz ragaszkodom, aki nem LDL-t nevezi meg mumusnak, hanem az oxidált LDL-t. Azt írta, hogy:
VálaszTörlés"Szerencsére dr. Pados nem mint elvileg lehetetlent utasít el egy másik eljárást: a másikat, amelyben a koleszterinszint külsô, étrendi normalizálásával a belsôt, a lebontást serkentôt állítjuk szembe. Sôt kitér ennek biokémiai hátterére, említi a Ch epesavakká történô katabolizmusát [lebontását], utal a genetikai összefüggések jelentôségére (p. 789); de az a körülmény, hogy „az LDL szállította Ch egy része, legalább 1/3-a a scavenger [itt: eltakarító] receptorokon keresztül – feedback [visszacsatoló] mechanizmus nélkül – kerülhet be a periféria, pl. az érfal sejtjeibe” (uo. ): ez a „kerülhetes” körülmény szemében zsákutcává silányítja ezt a másik utat, miközben itt elmulasztja jelezni, hogy nem az LDL-rôl általában, hanem „modifikált, oxidált” LDL-rôl van szó.
Mégis: egyéb hazai megnyilvánulásokkal összevetve (a legkirívóbb dr. Császár 80 %-os fölszívódása: TV 2, 1992. márc. 7. ) már ennyi, a belsô szabályozásnak szentelt figyelem is pozitívumként könyvelhetô el. Pados dr. azonban még tovább megy, s akarvaakaratlan rámutat arra, hogy a koleszterinszintet nem a táplálékkal elfogyasztott koleszterin emeli meg. „Az atherogenezisben – írja, p. 788 – a modifikált, oxidált LDL játszhat komoly szerepet (kiemelés LP. Errôl bôvebben legutóbb a XIII. Membrán-transzport Konferencián Szollár és mtsai: Az oxidált lipoproteinek szerepe az atherosclerosis pathogenesisében).
Hát ez az! Az LDL nem mennyisége ilyen-olyan fokán, hanem megváltozott minôsége okán kerül be a sejtbe! Ezért nem fog a betegeken a diéta, ezért produkál – kínkeservesen s múlékonyan – fél és negyed „eredményeket”. Szükségszerűen van ez így, ha a menynyiség szarva közt keressük a minôség tôgyét. "
http://www.szamosmiklos.hu/tojaskonyv/?p=Kis+magyar+koleszterin-t%F6rt%E9net%3B+Esterin%2C+%D6n+is+bevette%3F
A jó, a rossz és a csúf megközelítése olvasható itt is:
http://www.waiworld.com/waisays/food/cook-cholesterol.html
Szia Susa! Írod tovább a sorozatot? Előre is köszi!
VálaszTörlésWee
:)
Visszatértem! Írom! :)
VálaszTörlés