2011. április 19., kedd

Szendi vs. Cordain, avagy merre dobjam a kőbaltát? - 4. rész

Sózni vagy nem sózni, ez itt a kérdés!


Már előre elárulom, én szeretek sózni. Persze csak mértékkel. Egy jó ízű ételt a mennyekbe tud emelni egy kis só. De, ha elsózzuk az ételt - esetleg szerelem vagy más baleset esetén -, gyakorlatilag ehetetlen lesz. Vannak ismerőseim, akik eszelősen sóznak, vannak, akik sehogy. Talán ez az egész ízlés kérdése is egy kicsit. Viszont a két szakértő ebben a témában teljesen más álláspontot képvisel. Az első olyan téma, amiben egy kicsit sem fedi egymást a két vélemény!


Mit mond Cordain? A kőkorszaki emberek nem sózták az ételeiket. "A legtöbb alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú diéta meg sem említi a só veszélyeit, sőt van olyan, amelyik még biztat is fogyasztására. Pedig orvosi bizonyítékok tömege hozza összefüggésbe a sóbevitelt a magas vérnyomással, a stroke-kal, a csontritkulással, a vesekővel, az asztmával és egyes daganatos betegségekkel is. A só hozzájárul az álmatlansághoz, a légi és tengeribetegséghez, a Ménière-szindrómához (gyötrő fülzúgás) és a terhességi magas vérnyomáshoz." "A kőkorszaki ember szinte alig használt sót, és sosem evett a legtöbb alacsony szénhidráttartalmú fogyókúrás diéta által propagált sós sajtokhoz, feldolgozott húsokhoz és konzervhalakhoz még csak hasonlót sem. Tegyünk egy szívességet szervezetünknek, és hajítsuk ki a sótartót, csakúgy, mint a kamrában található agyonsózott, feldolgozott, csomagolt és konzervételeket!"


Mit mond Szendi?  "Minden orvos az élettanórán kap egy patkányt, és azon megtapasztalhatja, hogy ha fokozza nála a sóbevitelt, nő a patkány vérnyomása. Utána élettanórán, majd belgyógyászaton a fejébe verik, hogy a magas sófogyasztás vizet tart vissza a szervezetben, ezáltal megnő a vér térfogata és így nő a vérnyomás. Egy orvostanhallgató ezeregy ilyen tételt megtanul, miért éppen ebben kételkedne? Az orvostudományi mítoszok az orvossá válás beavatási szertatásain keresztül ivódnak bele az orvosi gondolkodásba."  "Már a harmincas években felfigyeltek arra, hogy ha kiveszik a patkány fél veséjét, és sóval tömik, akkor magas vérnyomása lesz. De ezek az állatkínzások még csak a vese fontosságát hangsúlyozták." De minden kérlelhetetlen logikai érvelések közül ez a kedvencem, ez igazán "szendis"! "Mindegyik elemzés és vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a sófogyasztás népességszintű csökkentése, mint általános prevenciós technika, semmi előnnyel nem jár, ellenben számos kockázatot hoz magával. Kinek jutna eszébe a mogyorós csokit betiltani, csak azért mert egyesekben súlyos allergiás reakciót vált ki a mogyoró?" "Az bizonyos, hogy egészséges emberek semmit nem előznek meg a csökkentett só-diétával, sőt, esetleg bajt okozhatnak maguknak." (Forrás: Szendi Gábor honlapja)


Susa mondja: Az egyik gondolatom ezzel kapcsolatban az, hogy mindig is evett sót a családom és nekem vészesen alacsony vérnyomásom van, és a családban sem volt magas vérnyomásos problémás ember. A másik pedig az, hogy  Cordainnek az a mondása akár meggyőző is lehetne, hogy a kőkorszaki ember nem sózta az ételét. De, ha jobban utána olvasunk, akkor megfigyelhetjük, mennyi praktikájuk volt régen az embereknek a sózásra, már ha csak az indiános olvasmányaimra gondolok is sok jut eszembe. Én inkább Szendi tudományos cikkekre alapozott véleményére adok, plusz nagyon tetszik a vízi majom elmélet! Remélem, így kell írni! :)


Ti sóztok vagy sem? Vagy valami alternatíva?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése