2011. május 16., hétfő

Szendi vs Cordain 5. rész - Csoda-e a PH csoda?

A korábban elkezdett sorozatot folytatom azzal kapcsolatban, hogy a mi "magyar Szendink" és az "amerikai Szendi" azaz Loren Cordain véleménye a paleolit étrendről miben azonos és miben tér el. Vagy éppen azt, hogy melyik elmélet a meggyőzőbb számomra vagy melyik az, amiről azt gondolom, hogy a gyakorlatban jobban kivitelezhető. A barátaim "reális paleosnak" tartanak, amin mindig jót mulatok, de az első közönségtalálkozóm óta már biztos vagyok abban, hogy nagyon fontos ez a vetülete is az egész életmódunknak, hogy ne rugaszkodjon el teljesen attól a valóságtól, amiben élünk.

Tehát csoda-e a pH-csoda?

Szendi szerint ez az egész elmélet maga a "kilúgozott értelem". "A pH-csoda egyik legkomolyabb tévedése az, hogy mechanikusan összekapcsolja a szervezet pH-ját az elfogyasztott ételek pH-jával. Mint mondják, ha túl sok savas ételt fogyasztunk, „elsavasodunk”,  ha viszont „a tányérja legalább háromnegyed részét lúgosító ételekkel pakolja tele, használja az étrend-kiegészítőket úgy, ahogy ez a könyv elmagyarázza, és máris a helyes úton van.” Az emberi szervezet azonban nem egy lombik, amelyben a savas és lúgos élelmi anyagok aránya dönti el, milyen a vér és a szövetek pH-ja. A valóságban a vér pH-értéke igen szigorúan szabályozott (7,35–7,45 között), és nem az ettől való eltérés betegít meg, hanem épp fordítva: a különféle betegségek képesek patológiás mértékben kimozdítani a vér pH-ját a normál intervallumból. A szervezet különböző rendszereinek pH-ját csak egészen drasztikus étrenddel lehet eltéríteni az általa beállított értékektől." Ahol még logikai bukfenc található a kutatások szerint a sav-bázis étrend elméletében, az a vegetáriánus táplálkozás erőltetése." Ami a másik fő veszélyforrást, az állati fehérjét (hús, tojás) illeti, Youngék vállaltan vegetáriánus alapokról indultak. A vegetarianizmust azonban, tekintve az ember mindenevő múltját, evolúciósan és fiziológiailag semmi sem támogatja. Ha az állati fehérjefogyasztás csontritkulást okozna, akkor az eszkimók súlyos csonttörésekben halnának meg. Ez azonban nem így van." A számos tudományos bizonyíték mellett persze Szendi kíméletlen, szarkasztikus humora is megmutatkozik, amikor a kritikáról van szó: "Megtudtam, hogy savas környezetben a baktériumok és más mikroorganizmusok a saját sejtjeinkből is képesek kialakulni”. Ha ez valóban így volna, ezért a felfedezésért minimum Nobel-díj járna. Aki azonban ilyesmit leír, és még több millió példányban terjeszti is, arról csak azt lehet mondani, hogy teljesen elveszítette az önkontrollját, és igénye sincs a tudományos igazolásra. ...Youngék szerint gyakorlatilag ezek a bennünk keletkező és elszaporodó mikroorganizmusok felelősek minden betegségért. A házaspár ezt nevezi „új biológiának”, ám csupán a grandiozitás és a nagyot mondási vágy tükröződik ezekben a pH-étrend szempontjából szükségtelen kijelentésekben. Még azzal sem törődnek, hogy e ponton a műveltebb olvasó esetleg komolyan kételkedni kezd a rendszerükben: ők a biológiában járatlan milliókat akarják lenyűgözni."
De amikor erről kezdek beszélni azoknak, aki éppen most fizettek elő egy több hetes lúgosító kúrára, azt mondják: Na de jobban vagyok! Szebb a bőröm!  Jót tesz, érzem! Ilyenkor meg szoktam kérdezni: Na és most is annyi túrós táskát eszel? Mennyi csoki csúszik be ilyenkor? A joghurtok és a krumplis tészta adagok?
Mert ahogy Szendi mondja: "Ha valaki szakít a nyugati táplálkozási hagyományokkal, zöldségeket és gyümölcsöket kezd enni, korlátozza a gyorsan felszívódó szénhidrátok (gabonafélék, cukor) és tejtermékek fogyasztását, és gondoskodik a megfelelő fehérjebevitelről is, akkor közérzetében, testsúlyában, gyulladásos eredetű problémáiban minden pH-zás nélkül drámai javulás állhat be. A paleolit táplálkozás lényegében egy ilyen étrendet jelent, sok finomítással persze, és áltudományos ködösítés nélkül." Viszont, ha ezt csak egy-kéthetes diétaként csinálja az illető és utána ugyanúgy táplálkozik, mint előtte, akkor semmit sem tett az egészségéért. (Forrás: Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás és korunk betegségei)

Cordain
szerint persze nem elhanyagolható az egyes ételek sav-bázis egyensúlya. "Ha túl sok savas és kevés lúgos ételt fogyasztunk, az hosszú távon hozzájárulhat az öregedéssel előrehaladó csontritkuláshoz és izomsorvadáshoz. Vannak azonban közvetlen veszélyek is: a túlzott élelmi sav megemelheti a vérnyomást és növelheti a vesekő kialakulásának kockázatát. Súlyosbíthatja továbbá az asztmát és a fizikai terhelés által kiváltott asztmát." Viszont állítását semmilyen tudományos kutatással vagy magyarázattal nem támasztja alá. (Forrás: Loren Cordain: Paleolit étrend)
Susa mondja: én nem vettem észre a sav-bázis egyensúly felbomlásának jeleit magamon, viszont, ha máshogy nem lehet embereket rávenni arra, hogy valamivel egészségesebben táplálkozzanak, legalább abban a két hétben, akkor ez is megteszi. Hátha egyszer pedig belátják, hogy ez önmagában még bőven kevés lesz, ha sokáig szeretnének egészségesen élni.

2 megjegyzés:

  1. Szia!

    Attól, hogy Cordain azon a helyen nem támasztja alá tudományos kutatással az elméletet, nem jelenti azt, hogy nincsenek tudományos kutatások, amik alátámasztják. Kicsit óvatosabban ítélkezzünk egy elmélet felett.
    (íme egy rövid cikk a témában:
    http://www.beaco.hu/cikkek/index.php?akt_cikk=5
    Üdv,
    Ági

    VálaszTörlés
  2. Szia, szerintem azért ezt ennyire nem kell komolyan venni, hogy máris ítélkezésnek kelljen hívni. Másrészt az általad belinkelt cikk érdekes, de nincs összefüggésben azzal a felvetésemmel, hogy amíg Szendi-könyvei tele vannak tudományos hivatkozásokkal, addig Cordain könyvében nincsenek ilyenek.

    VálaszTörlés