
Az eredeti receptet módosítva az enyém ez lett:
- 2 tojás
- 3 ek. nyírfacukor
- 5-6 dkg darált kókuszreszelék
- 5-6 ek. gesztenyeliszt
- 5-6 ek. zabliszt, mert ez volt itthon és el akartam használni, de kókuszliszttel is kipróbálom legközelebb
- 3 ek. oliva olaj
- vanília kivonat
- egy-két csipet só
- egy szétvillázott banán
A tojást összekevertem a nyírfacukorral és a vaníliakivonattal, meg a pici sóval és az olajjal. Aztán beletettem a szétnyomott banánt. Ebbe került a darált kókuszreszelék és a lisztek. Igazából addig adagoltam hozzá a szárazanyagokat, amíg kicsit ragadós, de formázható tésztát nem kaptam. Ezeket beleforgattam fahéjas nyírfacukorba és sütőpapírral bélelt tepsire helyeztem őket. Az eredeti recept szerint megnőnek, de már akkor sem értettem, miért tennék, hiszen nincs benne se szódabikarbóna, se sütőpor. Nem is nőttek egy kicsit sem, de lapultak hangyányit.
Az eredeti sütési idő helyett 25 percig sütöttem, aztán még hagytam hűlni a sütőben. Ja, és a pihentetést elfelejtettem, de legközelebb megnézem, úgy milyen lesz. Szerintem a formázhatóságán mindenképpen javít. Szerintem, meg a Gyerek szerint is finom lett, szóval elkészítem máskor is, de már jár a fejemben valami kókuszcukros-narancsos szirup hozzá és akkor nagyon fog hasonlítani az egyik kedvenc indiai édességemre, a gulab jamunra.
Jó étvégyat!